Gyermeked megszületésétől kezdve olyan gyorsan telik az idő, és annyi gyönyörű pillanatot köszönhetsz kisbabádnak. Egyszer csak azonban jön az a bizonyos „sötét időszak”, ami mindent megnehezít, és sokan nem látják belőle a kiutat. A dackorszak nem egy végtelen állapot, csupán egy élethelyzet, amelyet Te is képes vagy kezelni! Ebben segít egy kicsit a cikkem:)
Mi az a dackorszak, és miért alakul ki?
Ahhoz, hogy képes legyél megugrani a dackorszak minden akadályát, fontos, hogy megismerd a háttérben zajló értelmi és fizikai fejlődési folyamatokat, amik a kicsi testében történnek.
Az első egy év robbanásszerű, és igen látványos fejlődéssel telik, ilyenkor válik csemetéd napról-napra önállóbbá és kommunikatívabbá. Az első napokhoz képest mindösszesen egy év alatt eljut addig, hogy már megérti a világot, és képes benne közlekedni is, akkor is, ha még kissé bizonytalan módon teszi is mindezt. Fantasztikus, ugye?
A fordulópont akkor következik be, amikor a kisgyerek ráeszmél, hogy ő valójában egy különálló személy, nem pedig az anyukája egy része. Ezzel pedig megindul egy általános túlélési ösztön, vagyis, bekapcsolódik a gyerekben a „meg kell szereznem, amire a túléléshez szükségem van!” program. Ha valamit nem kap meg, aminek a szükségét érzi, akkor azt a következtetést vonja le, hogy nem képes minden esetben irányítani az őt körül vevő környezetet, és ezt eleinte nagyon nehéz elfogadni. A történet, vagyis a szülői hozzáállás jelentősége pedig itt kezdődik.
Megérteni és megtanítani
Szülőként valószínűleg Te is tudod, milyen nehéz minden területen nap, mint nap helyt állni és a maximumot nyújtani. (Pedig hozzáteszem, ez egyáltalán nem kéne, hogy elvárás legyen magaddal szemben!) Sokszor érezheted magad fáradtnak és kimerültnek, amit egy esetleges dackorszakos hiszti igazán nem könnyít meg. Ezekben a szituációkban azonban valóban szükség lesz a te egyedülálló szupererődre, vagyis a türelmedre! Nézzük, miként vethetsz véget a leggyorsabban a dackorszak dühkitöréseinek:
- Vegyél egy nagy levegőt!
Mielőtt bárhogyan döntenél, próbálj egy igazán mély lélegzetet venni. Míg beszívod az energiát, határozd el magad, hogy képes vagy kezelni a helyzetet!
- Döntsél, és legyél következetes!
A dackorszak legjobb „ellenszere” a következetesség. Hogy miért? Mert a saját akarat érvényesítése egy folyamatos szerencsejáték, amin belül a kicsi próbálgatja az erejét a világgal szemben. Ha pedig időnként sikerrel jár, akkor hamar kitanulja azokat a technikákat, amikkel később könnyebben is sikert ér. Ezzel pedig azt tanulja meg, hogy a világ és a közvetlen környezete alakítható, és nincs szüksége rá, hogy kompromisszumot kössön – nem is fogja tudni később, hogyan tegye, ami jelentősen megnehezítheti a felnőttkorát is.
- Légy vele megértő!
Beszéljétek meg egyértelműen, hogy mit és miért nem lehet! Tudatosítsd benne, hogy megérted a fájdalmát, de képes lesz azt legyőzni. Ajánld fel neki, hogy ha szüksége van ölelésre, te biztosítod számára, azonban a döntéseden nem változtatsz. Hidd el, néhány alkalom és a kicsi ráérez, hogy sokkal könnyebb elengedni a vágyódás tárgyát, és új célokat keresni, mint felesleges hisztikbe bonyolódni.
Összefoglalva:
Nem akarlak azzal áltatni, hogy a dackorszak könnyű lesz, hiszen minden gyerek, minden szülő és minden kapcsolat más. Azt viszont megígérem, hogy a fenti 3 tippel egy kicsit könnyebbé válhat! A kisgyermekkor sötét felhője a dackorszak, amit mindenki képes kezelni: Te is! Legyél következetes, türelmes, megértő, és ígérem, hogy nemsokára újra visszakapod édes kisgyermeked a mostani kis akarnok helyett:)
Ha pedig úgy érzed, hogy végképp nem tudod kezelni, és segítségre van szükséged, keress meg bátran, és mutatok még néhány módszert, amik valószínűleg beválnak!
