Szülőként valószínűleg neked sem ismeretlen a jelenség, hogy a gyerekek mindent hajlamosak túlreagálni. Meddig nevezhető ez azonban egészségesnek, és mikortól beszélhetünk szuperérzékeny gyerkőcről? Milyen tényezők játszanak szerepet a túlzott érzékenység kialakulásában, és miként kezelhető a probléma?
Gyermekkori sajátosság, vagy rossz tulajdonság?
Még a legjobban nevelt gyermekkel is előfordulhat, hogy bizonyos szituációkat túlreagál, és időnként egy egyszerű helyzet is drámai hisztibe torkollik. A kicsik hangulatát megannyi dolog befolyásolja, és ahogy a felnőttek esetében, úgy náluk is többféle személyiségtípus van, ami erősen meghatározza, hogy ki, milyen intenzitással reagál bizonyos esetekben. Általánosságban elmondható, hogy azok a gyerekek, akik naponta többször, láthatóan indokolatlanul érzékenyen viselkednek, szuperszenzitívek, ami nem csak a csemetédnek, de szülőként neked is nehézségekkel járhat.
Mi állhat a hátterében?
A hiperszenzitivitás hátterében öröklött, és tapasztalt tényezők is szerepet játszhatnak. Bizonyos gyerekek alkatilag reagálnak intenzívebben, de fontos figyelembe venni, hogy a környezetből érkező ingerek és élmények azok, amik elsődlegesen meghatározzák gyermeked viselkedését. És hogy ez miért fontos? Leginkább azért, mert a hirtelen történt érzelmi változás jelezhet valamilyen nem ismert traumát is, amiről gyermeked nem képes beszélni. Ez lehet egy rossz óvodai élmény, vagy bármilyen más negatív esemény, ami miatt a csemetéd nem megfelelő módon reflektál egy olyan szituációban, ami előtte nem okozott gondot. A szuperérzékenység tehát segítség is lehet abban, hogy felismerd, gyermekedet érte-e bármilyen trauma a közeli vagy távolabbi múltban.
Ne menj el mellette, kezeld!
Az érzelmek és az azokat kiváltó tényezők komoly hatással vannak a fizikális és mentális egészségünkre. Különösen igaz ez a fejlődésben lévő gyerekekre, akiknek még kiforratlanok a viselkedési mintáik. Ha tehát túlzott érzékenységet tapasztalsz gyermekeden, fontos, hogy felismerd, hogy szülői feladatok elé nézel, amelyek erősen meghatározzák gyermeked későbbi mentális és emocionális terhelhetőségét.
Hogyan csináld?
1. Beszélgess amennyit csak tudsz!
Néha csak egy kezdeményezésre van szükség, hogy a kicsi beszéljen, miért is okoz neki ekkora belső feszültséget az adott szituáció. Egy beszélgetés elindításával segíthetsz megfogalmazni a félelmeit, aggodalmait, és talán sikerrel fel is dolgozhatjátok azokat. Ezzel megerősítitek a kapcsolatotokat, és gyermeked önbizalmát is.
2. Merj segítséget kérni!
Ha úgy érzed, egyedül nem sikerül megbirkóznod a feladattal, akkor bátran merj segítséget kérni szakemberektől, akik rutinosan és szakszerűen támogathatják gyermeked fejlődését. Ez egyáltalán nem szégyen, hiszen a cél ugyanaz: mielőbb egészséges emocionális ereje legyen a csemetédnek.
3. Támogasd, de ne oldd meg helyette a kihívásokat!
A nem hétköznapi szituációk arra jók, hogy megtanuljon a gyermeked alkalmazkodni a számára kevésbé komfortos közegben is. Egy iskolai matekverseny, vagy egy szavalás kitűnő lehetőség arra, hogy megpróbáljon megbirkózni az esetleges kritikával és dicséretekkel egyaránt. A Te feladatod, hogy támogasd őt, és segítsd a felkészülésben.
Ha szeretnél gyermekednek játékos, szórakoztató formában segíteni, várjuk őt szeretettel a júliusi Szelfi táborban, ahol a nemzetközileg elismert Kids‘ Skill módszerrel, és gyerek coaching technikákkal olyan eszközöket adunk a kezébe, amik magabiztosságot, önbizalmat, problémamegoldó készséget adnak. Emellett a gyerekek természetesen kikapcsolódhatnak, levezethetik a fölösleges energiáikat, új dolgokat próbálhatnak ki, és hihetetlen élményekkel gazdagodnak. Játszunk, kirándulunk, táncolunk, kézműveskedünk és persze nagyokat nevetünk!
