A maximalizmus, akárcsak a felnőttek esetében, lehet pozitív és negatív tulajdonság. Gyakran ez motivál minket arra, hogy fejlődjünk, míg máskor gátol abban, hogy befejezzük, vagy megmutassuk az elkészült feladatainkat akkor is, ha az esetleg mások szerint tökéletes. A gyermekkor érzései sokkal intenzívebbek, ezért fontos, megfelelően segíts maximalista gyermekednek pozitív irányba terelni a dolgokat.

Jó, vagy rossz, ha maximalista a gyermekem?

A gyermekkor egyik jellemzője az én-központú gondolkodás, amely teljesen természetes, és idővel a különféle tapasztalatok hatására átalakul. A külső elvárások és behatások folyamatosan formálják gyermekeink személyiségét, de időnként egy másik fontos tényező is szerepet kap. A belső késztetések, mint a megfelelési vágy, legtöbbször pozitívan hat a csemeténk viselkedésére, időnként azonban maximalizmusba csaphat át, ami lehet segítség is, vagy akár egy komoly kihívást jelentő szülői feladat.

Hogy gyermeked hogyan éli meg a teljesítési vágyat, azt meghatározhatja valamilyen pozitív, vagy negatív élmény, szülői minta, vagy akár egy megváltozott élethelyzet is. Egy egészséges maximalizmussal kiválóan motiválhatók a gyerekek, azonban ha azonban kényszeressé alakul át, fontos, hogy mielőbb megoldd, mielőtt még rögzülne a nem kívánatos személyiségjegy. A jó hír az, hogy vannak jelek, amelyek segítenek neked felismerni a problémát!

Az egészségtelen maximalizmus jelei

Természetesen minden gyerek más és más, azonban vannak olyan minták, amelyeket felismerve túlzott maximalizmusra gyanakodhatsz:

• Nem szívesen mutatja meg a rajzát, művét (esetleg becsmérli is azt)
• A feladatok elvégzése során hamar ingerültté válik, ha hibázik
• Gyakran elégedetlen a munkája végeredményével
• Nehezen képviseli véleményét
• Feszült lesz, ha a feladatok elvégzésére időkorlátot kap

Hogyan kezeld a túlzott maximalizmust?

A túlzott maximalizmust előhívhatják az irreálisan magas elvárások intézményes, vagy családi szinten. Fontos, hogy ezeket mielőbb megszüntesd, és olyan feladatokat bízz a csemetédre, amiket képes önállóan, vagy kisebb segítséggel is elvégezni, így megerősítheted magabiztosságát. Az állandó visszajelzésről sem szabad megfeledkezned, különös figyelmet szentelve a pozitív megnyilvánulásokra.

Egy rajz esetében megdicsérheted a szép színhasználatot, vagy egy sajátos stílusjegynél megerősítheted, hogy az is ugyanolyan jó, mint a sokak által ismert séma. Természetesen nem szabad elrugaszkodnod a realitás talajáról, nem kell értelmetlenül agyondicsérni. Fontos, hogy egy előremutató, de a későbbi életben is hasznos értékrendszert alapozz meg.

A hibákat igyekezz megbeszélni, és közösen megoldani, bemutatva, hogy ezek fejlődési lehetőséget is rejthetnek magukban. Tanítsd meg neki, hogy hibázni, tökéletlen munkát végezni teljesen normális, és soha, senki nem tud állandóan 100%-on teljesíteni.

Sokat segíthet neki az is, ha te magad is felvállalod a hibáidat, és azt látja, hogy egy elrontott vacsora, vagy egy kicsit kétbalkezesen csomagolt születésnapi ajándék nem a világ vége. Beszéljétek meg – természetesen mindig a saját szintjének megfelelően – hogy a kész jobb, mint a tökéletes, és néha fontosabb lezárni egy feladatot időben, mint sokáig csiszolgatni még.

 Játssz gyermekeddel sok szituációs játékot, amikben számára biztonságos körülmények között próbálhatja ki magát egyes élethelyzetekben.

Sőt! Van még egy szuper ötletem!

Nyáron indul az egyedülálló Szelfi tábor, ahol szórakozva fejlesztjük a 6-10 évesek önbizalmát, és egészséges maximalizmusát, megannyi élménnyel gazdagítva. Legyen játék a fejlődés! Kattints a részletekért: www.galkissnoemi.hu/szelfi